27/12/09 – Sea Day – T-minus... undefined.

Ma éjjel eredetileg be akartam fejezni és feltölteni egy múlt héten félbehagyott beszámolómat, azonban az esti mítingen egy váratlan bejelentés húzta keresztül nemcsak a ma esti, de gyaníthatóan a szerződésem egész hátralevő idejére szóló terveimet: Mégsem maradok a drydockon - másik hajóra kerülök. Az új hajóm pedig nem más, mint a Carnival Dream.

Nektek ez nem mond semmit, de ez itt nálunk a hűbazmeg kategória. A Dream a flotta koronagyémántja, a legeslegújabb - és természetesen legnagyobb - hajója a cégnek. Egyelőre ennek a hajóosztálynak ez az egyetlen képviselője, a hírek szerint 2011-ben érkezik az újabb Dream osztályú hajó. (Nos, Conquest osztályú hajót már láttam mellettünk dokkolni Cozumelen és Nassauban, azok is baszott nagyok, és a Dream még ezeknél is hatalmasabb...) Bővebb infókat, képeket satöbbit a leendő új otthonomról ezen a linken találtok.

És akkor most lássuk, mit jelent mindez a saját bőröm szemszögéből. Kezdjük a negatívumokkal, hogy aztán optimista kicsengéssel tudjam befejezni a postot.

Hát, elsősorban azt, hogy nem maradok itt a szárazdokkra. A dátum melletti visszaszámláló ugyebár ennek időpontját volt hivatott jelezni, és nem véletlen, hogy nagyon vártam. A kicsivel jobb pénz is szempont lett volna persze, de sokkal nagyobb szükségem lett volna az egy hónap relatív pihenésre; azt reméltem, a szárazdokk alatt kicsit feltöltődhetek testileg-lelkileg, annyira, amennyivel aztán végig tudom csinálni a hátralevő #nem számolom ki, hány# hónapot. Hát, ennek most szevasz - a Fascination utolsó cruise-ának végén leszállok és másnap már kezdek is a Dreamen. (Mellesleg, röhej, ma reggelre megálmodtam, hogy nem tudok maradni a drydockon... Igaz, hogy álmomban egy rejtélyes fertőző betegség miatt nem engedtek vissza a hajóra, azt mondták, hazaküldenek hat hétre és azután vissza kell jönnöm, én meg arra gondoltam egyből - álmomban -, hogy bassza meg, akkor pont a drydockot hagyom ki, és majd jöhetek vissza gályázni.)

Másodsorban - bár ez inkább csak az én félelmem, nem konkrétum - a Dream összehasonlíthatatlanul nagyobb hajó. Márpedig nagyobb hajó egyenlő több vendég egyenlő több munka. Namármost, azt teljes bizonyossággal ki merem jelenteni, hogy ennél többet nem lehet dolgozni, tehát igazán kíváncsi vagyok, hogy lehet életben maradva kihúzni, ha valóban ennél többet akarnak kifacsarni belőlünk odaát. Mondjuk az egyik megoldás Carnival-oldalról nyilván az egyenlet kibővítése "nagyobb hajó = több vendég + több fotós = ugyanannyi munka" formulára, ami egyébként így is van, mert híreim szerint az ottani csapat 26 főt számlál, szemben az itteni 12-vel. De már a Conquest osztályú hajókon is olyan távolságok vannak, hogy ha időben oda akarsz érni egy fotózásra, nem árt, ha 15 perccel korábban elindulsz, úgyhogy bele sem merek gondolni, mi lesz a Dreamen.

Harmadrészt itt kell hagynom Marcellt, aki hűséges szövetségesem és igaz barátom lett, és már nagyon tervezgettük a szárazdokk alatti láblógatást - gyakorlatilag közösen számoltunk vissza. Mivel még csak alig pár órája tudjuk a hírt, Marcell még nem tört nagyon össze, szerintem holnap fog, ugyanis neki még az alább kifejtendő pozitvumai sem jelentkeznek ennek az áthelyezésnek; ő marad ugyanebben a pokolban, amit mindketten gyűlölünk, és én egyszerűen csak eltűnök mellőle. Neki sokkal rosszabb lesz ez, mint nekem, és még csak nem is kap érte cserébe semmit - ha fordítva történt volna, én tutira összeomlanék. És persze a többi magyar, Noémi, Fanni, Mónika, Géza, Tomi is hiányozni fognak, arról nem is beszélve, hogy így az Imaginationt sem látom már többé Nassauban, és nem tudunk rendszeresen találkozni Szabival.

De akkor sétáljunk át a napos oldalra: a legpozitívabb hozadéka az áthelyezésemnek kétségtelenül az, hogy megszabadulok ettől a tetvedék szar fotós bandától, a kicsinyesség, a féltékenység, az ellenségeskedés és az alattomos árulások világbajnokaitól. Az új helyen mindent tiszta lappal kezdek, és mivel már sokkal tapasztaltabb vagyok, mint kezdőként erre a hajóra érkezve, talán az új menedzseremnek sem én leszek "a zöldfülű", akit már csak rutinból is le kell baszni minden áldott este - mint a székely viccben: valamiért biztos rászolgáltam aznap is. Egy biztos, ebből a "csapatból" senkit nem fogok hiányolni.

Na és a kikötők, édes jó istenem, az új helyszínek! Hajóra ugyebár mindenki azért jön, hogy lássa a világot - namost ebből a Fascinationön kemény három helyszínt látunk, hetente ismételve, ráadásul abból kettő, Cozumel és Nassau, megegyezik az Imagination korábban már megismert úticéljaival, tehát nem hoztak újdonságot. A Dream hét- és nyolcnapos cruise-okat csinál Western és Eastern Caribbean úticélokkal, és nyolc kikötője van, ebből hat számomra vadiúj: Port Canaveral (FL) lesz a homeportunk, onnan a nyugat-karibi túra Cozumel, Roatan Island, Belize, Costa Maya helyszínekre megy, a kelet-karibi pedig Nassauba, St.Thomasra ééééés... csinglingling, jackpot: St.Maartenre! Néhányan tudjátok, nekem mindig is St.Maarten volt az álmom (na jó, Cancún mellett ;). Elsősorban a karibi térség legforgalmasabb reptere, a Princess Juliana Airport és a vele szomszédos Maho Beach miatt, amelyről azt érdemes tudni, hogy... áh, várjatok csak, inkább belinkelem a videót: (kattint, agyat eldob, örül)

Na, szóval IDE megyek én. :D

Ja, és persze pozitívum még: maga a hajó. Ezért az áthelyezésért bárki ölne ezen a ladikon; mégiscsak a flotta zászlóshajójáról van szó. A Dreamen mindenből a legjobb van - és csak remélni merem, hogy ez a személyzetre is vonatkozik. Másik érdekes szempont lesz az utasok összetétele. Nyilván a jegyek sokkal drágábbak, mint a "futottak még" hajókon, kérdés, hogy ez a tehetősebb utazóközönség vajon a Photo Department bevételein is lemérhető-e. (Azért ne felejtsük el, hogy továbbra is Carnival hajóról beszélünk, tehát ne legyen kétségünk afelől, hogy amit lehetett és lehet, kispórolnak ebből is...)

Összességében: a Dreamen dolgozni más lesz - más kell, hogy legyen. Remélem a legjobbakat.