Offos poszt következik, vagyis semmi köze Dohához: egy régi biztonsági mentésben ráakadtam egy értékes egykori projektemre, amin a facebookos Coelho-idézetek akkoriban jellemző túlburjánzására adott válaszul, egyfajta néma mentális sikoly kifejezéseként kezdtem el dolgozni – ez volt a Coelho-generátor.
Sajnos ez is egyike lett azon projekteknek, amelyeknél az érdeklődés és a szabadidő szerencsétlen csillagállás alatt találkozott. (Pontosabban fogalmazva, véges mennyiségű szabadidő találkozott kezdetben korlátlan érdeklődéssel, így aztán nem is tudott kitartani addig, amíg utóbbi lineárisan csökkenve végül el nem enyészett teljesen.) A "program" egyébként tőlem szokatlan módon nagyjából pont úgy működött volna, mint ahogy azt a neve ígéri: kattintásra tökingyen annyi, elsőre roppant bölcsnek ható, valójában fájdalmasan ostoba és átlátszó álbölcsességet generált volna a drága júzernek az Életről, a Világmindenségről meg Mindenről, mintha maga "a Mester" költözött volna be örökös készenlétben butításra emelt pennával a számítógépébe. (És elnézést kérek Douglas Adamstől, hogy életművének egy részére egy ilyen mondatban merek hivatkozni.)
Hozzá kell tennem: kábé másfél évvel az ötlet megszületése és csecsemőkori halála után megtudtam, hogy nem voltam egyedül ezzel a tervemmel, és létezik egy Instant Coelho nevű oldal. Annak ellenére, hogy a szép dizájnú, de primitív programozású script csupán halvány, nevetséges karikatúrája egy olyan – akár komplett dialógusokat is generálni képes(!) – gótikus műremeknek, amilyen az én projektem (lett volna - ha elkészül), egyetlen összevetésben mégis azonnal behozhatatlan előnyre tett szert az enyémhez képest: az övé(k) elkészült...
Mivel ebben az életben már nem várható, hogy a Coelho-generátort valaha is befejezzem, viszont a fent említett könyvtárban ráakadtam egy Word-dokumentumra, amely a tesztelés alatt levő script kimenetéül szolgált, és ahová elmentettem a jobban sikerült "idézeteket", úgy döntöttem, hogy unalmas perceimben ezekből majd bedobok egyet-egyet ide a blogba, amíg tart a készletből.
Mindenkinek jó szórakozást kívánok hozzájuk. (És persze akárcsak az eredeti Coelho-idézetek, ezek is szabadon megoszthatók, ha valakivel ki akartok szúrni. ;)
a Titok megismerése menthetetlenül elsodor attól, aminek a megismerése a Titok tudása nélkül elsodort volna attól a felismeréstől, hogy soha nem szabad feladnunk a Titok megismerésének reményét
