12/11/09 – Nassau, BS - T-minus 53 days

Bevallom, eddig csak akkor használtam ezt a jelzőt, ha már nagyon kellett kerülnöm a szóismétlést egy cikkben, de sosem kedveltem, túl modorosnak tartottam, és azt hiszem, a valódi jelentését eddig nem ismertem. Eddig. A tegnapi naplemente Half Moon Cay felett végre valódi tartalommal töltötte meg ezt a kifejezést.

Kicsit borult időnk volt, épp csak annyira, hogy a Nap ne egy töküres égboltról bukjon bele a tengerbe, hanem a különböző vastagságú és formájú felhők kedvükre játsszanak a fénnyel, amit a légkörben töltött egyre hosszabb útja során már a látható spektrum összes színére felbontott a levegő. Bár itt a szigeteken nélkülöznünk kell azt a csodálatos vasport és szmogot, ami Dunaújvárosban olyan színpompás naplementéket produkált, amitől rendre elámultam (állítom, hogy az ország legszebb naplementéit Újvárosban látni, a kohóból kiáramló különböző gázok miatt), de azért úgy látszik, néha itt is összejön valami szépség. ;)

Ja, és még egy érdekesség ugyanezen estéről: a Hold itt nem jobbról balra fogy, mint otthon, hanem fentről lefelé. Úgyhogy amikor valamikor az éjszaka folyamán feljött, akkor lényegébben egy fénylő vigyori smiley jelent meg alacsonyan a látóhatár felett.

(A képek mellőzéséért ezúttal is elnézést. Ja, tényleg, valaki kérdezte, hogy miért nem töltök fel több képet. Nos, roppant egyszerű oka van annak, az, hogy a képek nagyok, én meg vagy egy betárcsázós net sebességével használom a fedélzeti wifit, vagy pedig a parton jártamban-keltemben belém botló ingyenes elérhetőségeket használom. Egyik sem kedvez a hosszass töltögetésnek felfelé, úgyhogy e tekintetben nem ígérek jelentős javulást a jövőben sem. Majd ha amikor hazaértem, tartunk egy nagy fényképnézegetős bulit, ok?)