11/12/09 – Sea Day – T-minus 23 days
Mivel olyan hűdesok eseményről nem tudok mostanában beszámolni, hát beszélgessünk az időjárásról. Újabban (már két-három cruise óta) rendszeres lett az, hogy amikor Jacksonville felé vesszük az irányt egy-egy út végén, olyankor alig egy nap átmenettel a még ilyenkor is perzselő bahamai hőségből a meglehetősen zord és szeles Jacksonville-i télbe csöppenünk. Itt eltöltünk alig egy napot, majd egy újabb Sea Day után már megint a pálmák árnyékát kell keresnünk, ha nem akarunk szétfolyni. Az átmenet szinte mindig sokkolóan hirtelen – legalábbis ha csak reggel meg este van időd felmenni a nyílt fedélzetre, és este ugyanúgy öltözöl, mint reggel, akkor érhet némi meglepetés.
Ma nagy öröm ért: délután megszakítás nélkül tudtam aludni három órát. Ritka kincs ám az ilyen hosszú break ezen a tájon.
További újdonság még munkafronton, hogy pár héttel ezelőtt új tagja lett csapatunknak, méghozzá legnagyobb örömömre Magyarországról! Marcell mindössze két hetet töltött a college-ban, mielőtt áthelyezték a Fascinationre, odahaza Zamárdi illetőségű és egyébként ugyanúgy egy hülye lánglelkű idealista, mint én (talán némileg kevésbé megkérgesedett szívvel és jóval kisebb pofával, ami még nagy hasznára válik majd a csapatba való beilleszkedés során). Természetesen első perctől kezdve kitörően és felhőtlenül örültünk egymásnak: én nyertem egy szövetségest az itteni zombihadsereg elleni harcban, ő pedig nyert egy "tanítót" (már bocsánat a nagyarcú kifejezésért), olyat, amilyen, ha nekem lett volna, amikor ide raknak, nagy valószínűséggel el tudtam volna kerülni azon zátonyok zömét, amelyeken az első hónapban rendre megfeneklettem. Jó páros vagyunk, ezt már most elmondhatom, szolgálaton kívül általában együtt megyünk mindenhová, sörözni a Crew Barba, strandolni a partra vagy éppen internetezni (Szia, Nóri! :)) az aktuális kikötőbe. (Tényleg, mivel a múltkor lemaradt a credits a kép alól, ezért most pótolom: a Szöveg nélkül c. bejegyzés képét már ő készítette rólam Half Moon Cay fehér homokjában.)
Remélem, Veletek minden okés odahaza (nyugodtan számoljatok ám be, ha valamiről tudnom kell! :) – Különösen kíváncsi vagyok, hogy mi a helyzet a kis Szittyával! Lackókám, írjál már vagy legalább reaktiváld a skype-odat, ne akard, hogy hazamenjek és megverjelek! ;)) Vigyázzatok magatokra, én is igyekszem azt tenni.
