Ma megkérdezték tőlem, hogy miért vagyok helyenként annyira vulgáris a blogomban. (Hozzáteszem, a megfogalmazásban nem volt semmi számon kérő vagy elítélő. Ezért örömmel válaszolok.)

Ezt nem hiszitek el! Ezt én sem hittem el! Ezt úgysem hiszitek el!
(Várjatok, megmosom az arcom és lenyugszom kicsit.)
Szóval, EZT NEM HISZITEK EL!!!

Mielőtt belekezdenék, szeretném megkérni az 1990 után születetteket, hogy legyenek kedvesek, hagyják abba az olvasást, és osszanak inkább meg pár vicces videót a Facebookon, mert sem gügye kérdésekre nem szeretnék válaszolni az alábbiakkal kapcsolatban, sem baráti kapcsolatokat megszakítani azért, mert az illető gügye kérdéseket tett fel az alábbiakkal kapcsolatban.

Vagyis... tudjátok, mit? Inkább maradjatok! Legalább mesélek egy kicsit a gyerekkoromról.

Volt nekem február legvégén egy újabb tréningem, ezúttal a load control alapjairól (amelyből, ha szorgalmasan elolvastátok a Felzárkóztató modul összes bejegyzését, akár Ti is le tudnátok vizsgázni). Nos, ennek a tréningnek az eredményét nemrég tudtam meg, és hát, igen... ez is száz százalék lett. :)

hogy egy órán belül két darab Audi R8-ast pakoljunk be két különböző járatra?

Először itt volt ez a matt, "vadászrepülő-szürke"...

Óriási hírem van, végre megtaláltam, amit már annyi ideje kerestem: az ideális közlekedési eszközt Dohába. Egy motort, amin van légkondi! (Nem röhög!!! Ez itt a sivatag, vazze, az az 50+ fok nyáron nem viccel.)

Tehát igen, létezik ilyen fura szerzet, a Tovább-ra kattintva képeket is mutatok róla.

Ismerkedjetek meg legújabb cimborámmal, A7-AEG-vel, aki a Qatar Airways QR063-as számú zürichi járatát teljesítette február 16-án reggel. Ami azért nevezetes, mert ez volt az első olyan járat Dohából, amelyet immár önállóan dolgozó, teljes jogú rampásként szolgáltam ki.

Ő itt A7-AEG, fajtáját tekintve egy Airbus A330-300. Hétéves szuka, nagyon szeret repülni, kedvencei a long-haul járatok, de Európában is jól érzi magát. 30 business- és 275 economy-üléssel rendelkezik, maximális felszállósúlya 235 tonna. Gazdit keresünk neki, ha nem fogadják örökbe, elaltatják! Lécci, osszátok meg!!!

Tudjátok, mi a durva? Idestova négy és fél hónapja élek Dohában, minden második ember (vagyis inkább tízből kilenc) megkérdezte, hogy honnan jöttem, és egyszer sem hallottam Puskás nevét... Viszont legalább két tucatnyian kapcsolták össze Magyarországot a Nokiával (?). Következtetés: lásd mint fent.

(És csak egyvalaki volt, aki elsütötte a Hungary-hungry viccet, neki egy ütéssel bezúztam a gégéjét és elástam a hulláját a sivatagban.)

Bevallom, egy hangyányit tartottam ettől a naptól. Egy Super Bowl másnapját általában még akkor is férfit próbáló feladat átmeneti megrogyás nélkül lehozni, ha az ember történetesen nem reptéren dolgozik és nincs vizsgajárata aznap. 

Bizonyára ti is hallottátok, hogy egy francia sportlap értesülései szerint (bővebben az Indexen) a mi derék arabjaink az egyszerűség kedvéért egyenként vették meg a FIFA döntéshozóinak felét, hogy biztosan megnyerjék a 2022-es focivébé rendezési jogát. Bizonyítva természetesen még semmi nincs, vizsgálat azonban biztosan lesz (amelynek eredményétől függően akár el is vehetik Katartól az eseményt), én pedig a hajtás után elmondom, mit tudtam meg megbízható forrásból ezzel kapcsolatban.

A túlzott önhittség olyan, mint a vuvuzela: az elején mindenkinek az arcába nyomod, de később rájössz, hogy igazából téged is idegesít.

Na, ilyen az, amikor csak kilencre megyek be dolgozni, van időm kialudni magam, nem vagyok élőhalott, amikor hazaérek, és van kedvem blogot írni!
Elnézést az eddigi hanyagolásért – az alább olvashatók nagyjából feltárják majd az okokat –, most igyekszem utolérni magam a történetben, amennyire ez lehetséges. Csapongó posztra készüljetek.

Offos poszt következik, vagyis semmi köze Dohához: egy régi biztonsági mentésben ráakadtam egy értékes egykori projektemre, amin a facebookos Coelho-idézetek akkoriban jellemző túlburjánzására adott válaszul, egyfajta néma mentális sikoly kifejezéseként kezdtem el dolgozni – ez volt a Coelho-generátor.

Minden kedves Olvasómnak egészségben, szeretetben, sikerekben gazdag boldog Új Évet kívánok!

Kálmán, aka. Jimi, Phix, T1GRIS etc. 

(Most egyszerűen csak úgy csinálok, mintha nem telt volna el két hét az előző bejegyzés óta, oké? Feltűnés nélkül kövessetek.)

(...)
– Menjünk inkább az Italian Jobba! – javasolta erre Anikó.

Hagyományosan szeretjük a nyereményjátékokat (ezt számos, azóta már letiltott facebook-ismerősöm tudná igazolni). Nagyszerű dolog például kétszemélyes wellness-hétvégét nyerni, és egy 50 százalékos vásárlási utalvány is mindig jól jön, ha meg egy zenélő kulcstartót nyerünk, azt legfeljebb oda lehet adni valamelyik gyerkőcnek a családban.

A dohai nemzetközi repülőtér duty free boltjában ennél egy hangyányival feljebb tolták a lécet, és ezen a héten egy...

(Ja, mielőtt elárulnám, a kötelező figyelmeztetés: kedves férfitársak, a továbbra kattintás előtt győződjetek meg róla, hogy nincs a csúnya szavakra fogékony korú kisgyermek a helyiségben. Köszönöm!)

Pontosan ennyi alkalommal hallottam itt bárkit is – akár burkoltan, akár nyíltan – zsidózni Dohában az eddig eltöltött két hónap alatt. Pedig olvasom a napilapokat és néha egy-egy híradót is elcsípek. Az otthoni internetes felületeken csak az elmúlt két napban többször szerepelt a zsidó szó, mint a ködszitálás és a költségvetés szavak összesen.
Pedig ezek itt arabok!

Óhatatlanul is elgondolkodtam: voltaképpen mi a fasz bajotok van nektek odahaza?

Na kérem, aki ezt nem lájkolja, nem haverom többé, vili? ;) Tegnap megjött az utolsó tréningem, a Ramp Handling eredménye is, amelynek tétje nem kevesebb volt, mint hogy a 100 százalékos DGR-teszt után sikerül-e továbbra is megőrizni a hibátlan előmenetelt. A bevezető hangvételéből nyilván már mindenki sejti: sikerült!

(A ma 135 éve született, és igencsak a szívemből beszélő
Ady Endrére emlékére.)

Alig vártuk, hogy végre elkezdődjön a nyár, erre itt van ez a két hét szakmai gyakorlat púpnak a hátunkra. Első nap megjelent egy csóka, azt mondta, majd kitalál nekünk valamit. Azóta nem láttuk. A dolgozók mintha direkt kerülnének minket, két teljes nap telt el, mire újra feltűnt valakinek, hogy ott ülünk egy kupacban. Ő legalább odajött, megkérdezte, szakmai gyakorlat? Mi mondtuk, hogy aha, ő bólintott és elment. Őt se láttuk többet. Csak azt nem értem, ha egyszer úgyse csinálunk semmit, miért kell bejönnünk hatra.

mestersége címere: WOOOOW...! – Tegnap délután 1400Z-kor megérkezett a dohai nemzetközi reptérre a Qatar Airways vadonatúj, A7-BCB lajstromjelű Boeing 787-8DZ Dreamliner típusú repülőgépe. Tudósítónk természetesen ott volt az ünnepélyes fogadáson.

Csak egy ultragyors közlés azoknak, akik drukkoltak/drukkolnak: A nagyra törő terveknek, amelyeket az előző bejelentkezés alkalmával felvázoltam, az első fele már megvalósult. Most tudtam meg a DGR-vizsga eredményét, amely 100 százalék lett - pipa! :)

Sajnos a második tréning, a Ramp Handling eredményével még egy kicsit csigáznak minket, mert az oktatónk másnap hajnalban elrepült szabadságra, és az előrejelzések szerint csak 19-e után fogja kijavítani a teszteket.

ps. Vakarcs már harmadik napja nem ugat. Szerintem a macskák győztek.

Jelentem, Dohában is beköszöntött a tél. Az otthonival ellentétben ez itt egyértelműen pozitív fordulatként értékelendő. Itt nem "rosszkedvünk tele" köszönt be, hanem "megkönnyebbülésünk tele", az emberek kivirulnak, elkezdenek lazábban öltözködni, végre nem kell minden szabadon levő bőrfelületet betakarni a leégés ellen (nyilvánvalóan a katari születésű hölgyekre ez nem vonatkozik, náluk a fekete, teljes csador évszakfüggetlen megoldás), a férfiak hosszabban üldögélhetnek esténként az utak melletti füves parkokban, és mintha még az autósok is önfeledtebben dudálnának mindenre és mindenkire, amikor kedvük tartja, vagyis átlagosan négy másodpercenként.

Ööö... taxival értem haza. Asszem.

Sziasztok! Na, hogy telt a hosszú hétvége és a tegnapi "ünnep"? Olvasom, hogy milyen szép beszédeket hallhattatok gazdasági szabadságharcról, csodánkra járó Európáról, illetve a másik oldalon összellenzéki összefogásról az Antikrisztus ellen és az egyéni érdekek félretételéről (aha, én simán elhittem! :DD), és úgy hallottam, csupán egész kevés alkalommal hangzott el tegnap, hogy dögöljenek meg a zsidók. Szóval nagy örömmel olvastam/hallottam e híreket a kampányünnep méltóságának helyreállításáról, különösen az tetszett, hogy állítólag az egyik helyszínen még az is eszébe jutott valamelyik szónoknak, hogy 1956-ban pont ugyanezen a napon volt forradalom Magyar-országon! Most őszintén, erre milyen kevés esély volt, nem igaz?